Amit csak a nőgyógyász lát: a méhnyak és a méhszáj
Lehet, hogy csak nekem nem volt elég szofisztikált a lányszobám, de én a méhnyakról és a méhszájról először csak felnőtt koromban hallottam. A “tágulás” és a méhnyakrák kapcsán. Arról, hogy mi köze van a nap mint nap a bugyimban talált hüvelyváladékhoz nem sokat tudtam. Mint ahogy arról sem, hogy milyen szerepe lehet a szexben. Hogy mi köze van a fogantatásnál. Vagy éppen a fogamzásgátlásban. A nőgyógyászaim pedig mindig látták, szépen megvilágítva, premier plánban, ahogy azt nekik kell. De eltelt 33 év, mire valaki azt mondta, hogy helló, ez nem is annyira “belső”, nem is annyira titokzatos, hogy ne lehetne saját magamnak is első kézből hozzáférése. Míg valaki felhívta rá a figyelmemet, hogy fontosabb és érdekesebb ez annál, arról nem beszélve, hogy az én nőiségem és szexualitásom mindennapjaiban játszik szerepet, hogy ne akarjak tudni róla, hogy ne akarjam látni, tapintani. Ez a valaki történetesen egy szex aktivista pornósztár, Annie Sprinkle volt. Belátom, hogy az én ezirányú fejlődésem kicsit lassan haladt, de ezt most kamatostul igyekszem pótolni.
Méghozzá egy olyan szuper kezdeményezés kapcsán, mint a 
nincs mindig kéznél egy spekulum és egy partner, aki a tükröt tartja, hanem mert kevés családban nevelik úgy a lányokat, hogy egyáltalán a külső nemi szerveiket kellőképpen megismerjék, tükörrel, kézzel alaposan megvizsgálgassák. Hát még, hogy a hüvelyükbe is be akarjanak kukucskálni. Aztán ezek a lányok persze majd kisbabát várnak és szorongva gondolnak a “tágulásra”, a rettegett fájdalmas eseményre. Ami egészen másképp zajlik, ha tudjuk, hogy mi az amiről szó van és addigra kellőképpen ismerjük is.
Mert, akárcsak a férfiaknál a prosztata esetében, nagyon jó lenne, ha nem a méhnyakrák kapcsán hallanánk erről a szervünkről. Mint ahogy a google-n rákeresve a magyar találatok legtöbbje is a rákról beszél. Arról kevesebbet hallani, hogy mi van azokkal a nőkkel, akiknek érintésre érzékeny és ez zavaró közösülésénél, vagy éppen azokról, akiknek szexuálisan stimulálható gyönyörzóna.
Azoknak, akik akarnak többet tudni a méhnyakról és a méhszájról tudományosan is, azoknak ajánlom. Elég alapos a házipatika témában írt cikke:
Kitüntetett helyzetben
A méhnyak sok szempontból valóban nem tartozik a méhhez. Egyes vonásaiban inkább a méhtesthez, más tulajdonságaiban inkább a hüvelyhez hasonló, és mint ilyen, igazi átmenetet képez a kettő között. A méh a méhnyakkal a függőlegeshez képest nagyjából 70 fokban előre dőlve csatlakozik a hüvelyhez. A méhnyak és a hüvely függőlegestől 30-40 fokkal hátrafelé dőlő tengelyével tompaszöget zár be, amit az orvosi nyelvben anteversionak hívnak. A hüvelybe felülről a méhnyak hüvelyen belüli része (portio vaginalis cervicis) mintegy 3 centiméternyire lóg be, fölötte értelemszerűen a hüvely feletti részt különíthetjük el (portio supravaginalis cervicis). Ennek közepén alulról, a hüvely felől apró nyílás, a méhszáj nyílása (ostium externum canalis cervicis) látható, ami természetesen egyben a méh nyílása is a hüvely felé, vagyis a külső méhszáj (ostium externum uteri). A külső méhszáj szülés előtt álló nőknél kicsi és kerek, már szült nőknél keskeny réshez hasonló, és vízszintes állású. Ezért a már szült nőknél a külső méhszájnak mintegy elülső és hátsó ajka is látható. Egy olyan nő méhnyaka, aki már szült:
Egy olyan nő méhnyaka, aki először várandós:
A nyílástól fölfelé helyezkedik el a méhnyak nagyjából 2,5 cm hosszú, nyálkahártyával bélelt csöve. A méhnyak méhtest felőli végén annak felső (belső) nyílását (ostium internum canalis cervicis) találjuk. Ezen a tájon található az a 0,8 cm hosszú szűkület, amit méhszorosnak (isthmus uteri) nevezünk, és lényegében a méhnyak és a méhtest határát képezi. Itt található a belső méhszáj. A méhszoros magasságában a méh üregének tengelye tompaszögben megtörve előrehajlik (orvosi néven: anteflexio), ezért álló testhelyzetű nőben a méh gyakorlatilag vízszintesen fekszik rá a hólyagra.
Mennyire izmos?
A méhnyak szöveti felépítésében átmenetet képez a hüvely és a méh között. Míg a méh az üreges, csöves szervekre jellemző szöveti felépítést mutatja; belül nyálkahártya, alatta kötőszövetes réteg, legkívül körkörös és hosszanti lefutású rostokból álló izomszövet helyezkedik el; addig a méhnyakban az izomszövet aránya elenyésző, és az izomrostok sem helyezkednek el szabályos rétegekbe rendezve.
A méhnyak falában a simaizom-szövet aránya mindössze 15 százalék körül van, és a hüvelyhez hasonló módon nem határolódik el élesen a kötőszövettől, hanem kötőszöveti rostokkal némileg összefonódva helyezkedik el. A szöveti felépítés fokozatos átmenetét a méhtől a hüvely felé jól megmagyarázza, ha belegondolunk elhelyezkedésébe és a szülés közben játszott szerepébe. A méhtestnek lassan, kilenc hónap alatt kell akkorára tágulnia, hogy körülölelhessen egy kifejlett babát, a méhnyaknak csak a legfelső, méhszorosnak megfelelő része tágul a méhhez hasonlóan, mintegy a harmadik hónaptól kezdve. A méhnyak többi részének a vajúdás néhány órája áll rendelkezésére a táguláshoz, míg a hüvelynél percekben mérhető csupán az az időszak, ami alatt babafej-átmérőjűre kell tágulnia.
A szabályos réteges szerkezetű cső és a kötegekbe rendezett izomrostok képtelenek lennének ilyen rövid idő alatt megnyúlni, ez csak a nagyon rugalmas rostokból álló kötőszövettel lehetséges. Valószínűleg hormonális hatásra a kötőszövetes állomány alakul át, és lesz tágulékony. Az izomrostokat viszonylagosan nem rendezett elhelyezkedésük óvja meg a sérüléstől, szakadástól. A csekély simaizom feladata elsősorban a méhnyak összehúzása, szerkezetének, alakjának helyreállítása a szülés után. A hüvelyi rész izomzatának az orgazmus alatti mozgásokban is szerepe van.
Nyálkahártyák
A méhnyak hüvelyi részét kívülről nézve gyöngyházas színű, halvány rózsaszín, többrétegű, el nem szarusodó laphám borítja. A külső méhszájnál ez a laphám (lapos sejtekből álló hám) olyan éles határvonallal végződik, amilyen szánk piros ajkainak szélén látszik. Ugyanis innen befelé haladva, a méhnyakat belülről bélelő hengerhám (hengeres sejtek alkotta hámszövet) váltja fel, ami erős, élénkvörös színű. A fogamzóképes nők nagyon nagy százalékánál ez a határvonal gyakran kivándorol a méhnyak külső hüvelyi felszínére. A jelenség neve cervikalizáció, és nem tekintendő kórosnak mindaddig, amíg a határvonal éles, és szövete ép. A cervikalizáció előfordulása az életkor növekedésével és a szülések számával arányosan egyre gyakoribb. Jelentősége abban áll, hogy a méhnyakrák általában a két hám határvonalán alakul ki, és ezért szűrés alkalmával a vizsgáló orvos számára szabad szemmel is jól észrevehető. Az élénkpiros hám megjelenése tehát önmagában még nem utal sebre vagy rákos fekélyre. Sőt, ellenkezőleg, jelenlétében idejében és könnyen felismerhetők a rákmegelőző állapotok, és megelőzhető a méhnyakrák kialakulása. Ezen a területen végzett nőgyógyászati beavatkozások azonban hegesedést okozva megsérthetik ezt az éles határvonalat, és nehezítik a korai felismerést. A méhnyak hüvelyi részén a cervikalizáció és a kóros elváltozások leggyakoribb helyét transzformációs zónának is nevezik.
A méhnyak mirigyes hengerhámja különbözik a méhtestet bélelő méh-nyálkahártyától (endometrium). Eltérően reagál a menstruációs ciklus hormonális változásaira: nem vastagodik meg, és lökődik le. Egyrétegű hengerhám, viszonylag kevés csillós hengerhámsejtet tartalmaz. Mirigyei viszont sokkal nagyobbak, elágazóak, a méhtest egyszerű mirigyeivel ellentétben ún. összetett csöves mirigyek, melyek a váladékot termelnek. A 90%-ban vízből álló nyálka enyhén lúgos kémhatású, fontos polipeptidje a mucin, de tartalmaz különböző enzimeket, ionokat és cukrot is. A menstruációs ciklus hormonális változásai a termelődő nyálka minőségét befolyásolják. A nyákból képződik a nyakcsatornát elzáró nyák-csap, mely útját állja a legtöbb baktériumnak, véd a fertőzésektől. Sajnos a gonorrhea kórokozója (Neisseria gonorrhoae) ez alól kivétel. Megfelelő időben átengedi viszont a spermiumokat.
A méhszorosnál a hám szerkezete megváltozik, és a méhnyálkahártyához (endometrium) válik hasonlóvá. Ez a rész szövettanilag a méhhez tartozik, és a terhesség harmadik hónapjától elválaszthatatlanul a táguló méh részévé válik. Az alatta elhelyezkedő méhnyak-rész a várandósság idején enyhébben, orsó alakban tágul. Az így kialakuló nyakcsatornában (canalis cervicis) lévő nyákdugó különösen fontos a magzat fertőzésektől való megóvásában.
A méhnyak küldetése
Menstruáció idején a méhszájon keresztül távozik a vér és a leváló méhnyálkahártya. A méhszájat egy kis izomgyűrű többnyire zárva tartja, mivel a méhnyak állandó feladata a védelem. A nyákcsapnak köszönhetően megvédi a belső nemi szerveket a fertőzésektől. A spermiumok azonban – a kórokozókkal ellentétben – a termékeny időszakban akadály nélkül átjuthatnak a nyákdugón. Orgazmus idején a külső méhszáj a kilövellt spermába ér bele, és perisztaltikus mozgással továbbítja a hímivarsejteket a belső nemi szervek mélye felé. A méhnyak átmeneti szállást is biztosít a hímivarsejtek számára. A mirigykamrákban visszamaradt cervikális váladékban akár öt napig is életképesek maradhatnak a spermiumok, hogy aztán a tüszőrepedéskor kiszabadult petesejt felé folytathassák útjukat. A nyák visszatartja a mozgásképtelen, sérült spermiumokat.
A méhnyak legfontosabb feladata terhesség idején ugyancsak a nyákcsap termelése, és ezáltal a magzat védelme. A szülés közeledtével a méhnyak a prosztaglandin hormon hatására felpuhul, a méhszáj a vajúdás és a szülési fájások idején tágulni kezd, sokszor magától távozik a nyákdugó. A méhnyak állapota szüléskor erősen függ attól, hogy a várandós anya hányadik szüléséről van szó.
Ciklusos változások
A tojásfehérjéhez hasonló nyák a tüszőérés idején áttetszővé válik, és viszonylag sok sót tartalmaz. Az ekkor nyert nyálkát kis üveglapra téve és megszárítva mikroszkóp alatt megfigyelhető, hogy a só páfrányhoz hasonló rajzolatot adva kristályosodik ki. A legtermékenyebb időszakra jellemző nyálka rendkívül nyúlós, amit könnyűszerrel ellenőrizhetünk is: A nyálka a hüvelyk- és mutatóujj közé téve hat-nyolc centiméteres szállá nyújtható. Később már csak egy-két centiméternyi nyújtást bír ki, sűrű és ragacsos, nyákdugót alkotva a spermiumokat sem engedi át. A menstruáció idején a méhnyak száraz, a mirigyek alig termelnek váladékot, a méhszáj kemény és leereszkedik.
E megfigyelések, illetve a cervikális nyálka minőségi változásai a John és Evelyn Billings által kidolgozott, Billings-féle, illetve a szimptotermális (a testhőmérséklet és a nemi szervek működésének változásait, tüneteit alapul vevő) fogamzásgátlás alapját is képezik. E természetes fogamzásgátlási módok mintegy 80%-os biztonságot adnak.