Meglepetés magazin – szexrovat | 2013 november

Kedves Dóra! Kérem, segítsen! 24 éves vagyok, nyolc hónapja együtt élek egy 31 éves fiúval, a kezdeti viharos szex már kezd kissé kihűlni. A múltkor például éppen elég fáradt voltam, tényleg fájt a fejem, de a fiúm annyira akarta, hogy belementem a szexbe. Nem volt orgazmusom, de eljátszottam, gondoltam, egyszer én is megtehetem. De lebuktam, a párom észrevette, hogy „csaltam”, és nagyon megbántódott. Olyasmiket vágott a fejemhez, hogy nem is kívánom őt, és hagyjuk abba. De könyörgöm, egyszeri alkalom volt, és neki akartam jót! Vagy nem volt érdemes? Miért ennyire fontos a pasiknak, hogy kielégítsenek? Kinga

Kedves Kinga. Azt nem tudom, hogy mi fontos a „pasiknak”. Én azt a kérdést tenném fel, hogy Kingának és párjának mi a valóban fontos? Az, hogy a szex „zökkenőmentesen” működjön, vagy hogy kölcsönösen jól érezzék magukat az első viharos időszak múltán is? Ez a szex kapcsán létrejött konfliktus jó apropó arra, hogy nyolc hónap után újra elkezdjenek „dolgozni” a szexuális életükön. Én a magam részéről azért sem vagyok híve a gyönyör színlelésének, mert ilyenkor önmagunkat legalább annyira becsapjuk, mint a párunkat. Azt gondolom, hogy mást jelent a szerelmünk kedvében járni, mint áldozatot hozni. Az igaz, hogy lehet hosszabb távon is színlelni, saját örömünket félretéve inkább a másiknak kedvezni, de kérdés, hogy érdemes-e. A szex ugyanis furcsán működik. A „minőségét” mindig is az garantálja, ha mindketten egyaránt megtaláljuk benne a jót. Ha történetesen sikerülne is tökéletesre fejlesztenie a színlelést, párja egy idő után úgyis fogja érezni, apró jelekből látni, hogy éppen a vágy, a szex motorja hiányzik. Arról nem is beszélve, hogy egy kapcsolat akkor működik jól hosszú távon, ha nem szívességből, kötelességből vagy megszokásból vagyunk benne, hanem mert sokkal jobban érezzük magunkat, mintha mással, vagy egyedül lennénk. Mint ahogy egy kölcsönösségen és partnerségen alapuló kapcsolatban mindenki mondhassa: drágám, ma fáradt vagyok, stresszelek, fáj a fejem. Ehhez mindannyiunknak joga van, nem kötelességünk saját fizikai és érzelmi korlátainkat átlépve „kiszolgálni” a partnerünket. Mint ahogy érdekesen hangozhat egy veszekedésben azt a másik fejéhez vágni, hogy már nem vágyik. Szerintem az igazi kihívás most ezen a ponton éppen az, hogy hogyan tudnák a vágyat, az érdeklődést, az erotikus felfrissülést visszacsempészni a kapcsolatukba. Ez veszekedéssel, kierőszakolással nem fog menni. A szexuális életünk fenntartása is igényel inspirációt, tudatosságot, de ha valamin, ebbe mindenképpen érdemes energiát fektetni. Bonyolultabb, de izgalmasabb feladat most Kinga vágyát újra felébreszteni. Inspirációnak ajánlom Esther Perel: A vágy titka egy hosszútávú kapcsolatban, Youtube-on elérhető, igen szellemes és elgondolkodtató előadását.