Meglepetés magazin – szexrovat | 2013. február

19 éves vagyok, 5 hónapja vagyunk együtt a barátommal. Többször próbálkoztunk lefeküdni, de nem ment. Én szűz vagyok, a barátom már nem. Velem van a baj, mert túl szűk vagyok ott „lent”. Pedig kellőképpen ellazult vagyok és eléggé nedves is. Azon tanakodtunk, hogy más pózt is ki kéne próbálnunk, de nem tudom, hogy milyen pózban a legtágabb a hüvely? Mit tegyünk? Szintia, a szűz

Kedves Szintia. A szexuális beengedés képessége vagy képtelensége azt gondolom, hogy nem pusztán technikai kérdés. A szex nem kizárólag a behatolást jelenti! Pózokkal – ahogy többféle érintéssel, játékkal – természetesen mindenképpen érdemes kísérletezniük, de nincs egyetlen bevált forma. Én azt mondanám, hogy legyenek bátran találékonyak, játékosak! És ez furcsamód éppen akkor lesz eredményes, ha nem egy konkrét célra irányul, nem szigorú értelemben a behatolást készíti elő, hanem öncélúan a gyönyört szolgálja. Ez ugyanis – ha minden más is jól működik kettőnk között – segítheti kettőnk között az intimitás, az erotika kibontakozását, elmélyülését, a gátlásaink apródonkénti levetkőzését. Nem hinném, hogy baj van akár a testével, akár a lelkével. A szüzességet én inkább tapasztalatlanságnak hívnám; minden érintés, minden mozdulat új, szokatlan, amit ráadásul teljesen természetes módon izgalom kísér, sok időbe is telhet valóban megérkezni a másikhoz. Mindemellett érdemes a háttérből is néhány kérdést megérteni. Szeret szexelni? Vannak vágyai, erotikus fantáziái? Szokott maszturbálni, képes élvezni a szexet partner nélkül? Csak a behatolást nem élvezi, vagy párja más testi érintését sem? Képes orgazmusra? Lehet a bezárulás háttérben gyerekkori trauma, rossz nőgyógyászati élmény, érzelmi elutasítás, vagy intimitásra való képtelenség? Lehet-e benne fizikai fájdalomtól vagy teherbeeséstől való félelem? Kapcsolódnak-e a gyönyörhöz ambivalens vagy bűntudattal terhelt érzések? Lehet, hogy nem volt a család környezet kellően nyitott és felszabadult a meztelenséggel, a szexualitással kapcsolatban? Lehet, hogy az érzelmek kommunikálása nem volt meg a családi környezetben, ezért a másiknak való átadás képessége jelent nehézséget? Ha nagyon őszinte magához, akkor is úgy érzi, hogy a párja valóban mindenben a megfelelő partner? A testünk mindig bölcsebb választ ad a tudatunknál, nem vele van „baj”. Érdemes hallgatni rá.

Meglepetés – szexrovat | 2013 január

24 éves férfi vagyok. Van barátnőm, elég kezdő a szexben. Egyre többször veszem észre, hogy vonzódom szexuálisan a nálam idősebb nőkhöz. Van anyámnak egy jó fej kolléganője, 42 éves szingli. Szerintem működik köztünk a kémia, ha jön hozzánk, mindig kihívó, átlátszó, kivágott ruhát, rövid szoknyát vesz fel, érzem a pillantásaiból, hogy tetszem neki. Jó lenne egy érett nővel az ágyban, biztos tanulhatnék tőle. Normális ez, hogy a fiatalabb mellől elcsábít egy öregebb? Kezdeményezzek? Zoltán

Miért ne lenne „normális” az elcsábulás? Hiszen izgatja a fantáziáját ez a kolléganő, működik a vonzalom. Azt sem gondolom, hogy azzal kellene magyarázni, hogy azért menne bele a játékba, mert sokat tanulhatna tőle az ágyban. A vonzalom önmagában elég indok a kezdeményezésre és vágyaink szerencsére sokszor nem a normák szerint működnek. tovább…

Meglepetés magazin – szexrovat | 2013 január

Nemrég találkoztam azzal a kifejezéssel, hogy szexting. Fiatalok erotikus képeket készítenek és küldözgetnek magukról egymásnak. Persze arról is írnak, hogy ez veszélyes, mert a képek nyilvánosság elé kerülhetnek. Én más veszélyeit is látom. Ez már olyan, mint egy science fiction. A fiatalok a normális szex helyett a virtuális szexet választják? Vagy ez pótlék, vágyfokozás, játék? Réka

Kedves Réka! A technológia sokféle, eddig ismeretlen helyzetet teremthet. Ma már mindannyiunk zsebében ott lapul a mobiltelefon; tetszeni vágyás, kíváncsiság, udvarlás, flört azonban mindig is létezett. Én természetesnek tartom, ha bárki játszani kezd a testével, a meztelenség rafinált elrejtésével és megmutatásával. A filmes kamerák korában erre nem volt lehetőségünk, ma szabadon kísérletezhetünk. Ettől azonban részben független, hogy mi lesz ezeknek a nem nyilvánosságnak szánt képeknek a sorsa. Az elszabadult digitális anyagok terjedését szinte lehetetlen megakadályozni. Ez sokaknak okozott már fejfájást. Fiatalok körében végzett kutatások arra is rámutattak, hogy a merészebb képek a szexuális nyitottság, a „menőség” mértékévé lehetnek. Emiatt könnyen kirekesztődnek azok az első sorban lányokat, akik vonakodnak részt venni a játékban. A képek felhasználhatók zsarolásra, nyomásgyakorlásra is. Hogyan lehet mindezt elkerülni? Mindenekelőtt azzal, ha nem kezeljük bűnként, tabuként ezt a jelenséget. Ha nem dramatizáljuk túl az ilyen képek készítését, megosztását és nyilvánosságra kerülését, akkor csökken a stigmatizációtól való félelem, a zsarolási potenciál, a hallgatás és hazugság ereje. Érdemes megtanítani a gyerekeinknek azt is, hogy az internet nem felejt: csak olyan nyomokat hagyjanak, amit később is vállalnának. És ami magát a szexualitást illeti; itt is igaz, hogy csak olyan játékokba menjünk bele, amit mi is akarunk. Csak olyan partnerrel, akiben megbízunk, és soha ne hozzuk magunkat kiszolgáltatott, zsarolható helyzetbe. A szextinget megállítani nem lehet, de arra jó alkalom, hogy elkezdjünk nyíltan beszélgetni ezekről a kérdésekről szülőként, fiatalként, együtt.

Sokan kérdezték mostanában tőlem, hogy mikorra várható a könyv megjelenése. Végre mondhatom – a büszke anya – hogy nemcsak megszületett, de a szülőszobát is elhagyta végre a gyermek. Erre az alkalomra mi is családostul hazautazunk, gyertek velünk ünnepelni! Lesz hivatalos beszélgetés a Jaffa Kiadó szervezésében a Millenárison, a Könyvfesztiválon: április 19. pénteken 16 órakor a Supka Géza teremben, szombat délelőtt szervezés és keretek nélküli jövés menés, szabad beszélgetés a Millenárison és délután a barátainkat várjuk szeretettel egy kerti partira (reméljük tavasz is lesz hozzá).

Ezúton is szeretném mindenkinek megköszönni a részvételét ebben a munkában; történetét, szövegét, segítségét, bátorítását és hogy oly sokan velem voltatok ebben a születésben. Az a legtöbb, amit tehetek, hogy ezzel a könyvvel köszönöm meg nektek.

Woman, mother, lover – Motherhood and sex. A Foucauldian analysis on the norms and beliefs surrounding the mother as a sexual object and on womanhood in our Western culture. I am writing about the medicalization of female sexuality, the Western cultural tradition and sex discourse specially in the intersection of the de- or asexualized myth of motherhood, the controversies on different female roles, the deep inner pain and difficulties being a girl, a young woman. My book is somewhere between social science and literature but also very personal and contains many personal interviews of mothers and fathers as well as my own personal stories from my childhood. I am writing a serious social and cultural analysis that is approachable by laypeople.
The book is published in Hungarian, in approximately 3000 copies.

Meglepetés magazin – szexrovat | 2012 november

A barátom és én szeretünk szexelni, meg is tesszük sokszor. Múltkor egy szállodában véletlenül ránk nyitottak. Egy percig sem jöttünk zavarba, sőt… Úgy tűnik, ez valamit felszabadított bennünk, mert azóta alig bírunk magunkkal. Szinte keressük az olyan helyszíneket, ahol „lebukhatunk”. A termálfürdők medencéi a kedvenceink. Lassan már akkor sem zavartatjuk magunkat, ha észrevesznek. Lettünk már egymáséi liftben, egy múzeum toalettjében, a barátom irodájában. Ez most akkor beteges? Zsófia

Elsőre az jutott eszembe, hogy mi is motiválhatta ezt a levelet, hiszen minden sora arról szól, milyen jól érzik magukat. A szexnek ez a formája számomra a határok feszegetéséről szól; megkérdőjelezzük a társadalom normáit, egymás és saját határainkat. De mi lehet a kérdése mögötti aggodalom? Hogy megítél bennünket a környezet? Valaki megbüntet minket majd egy lebukáskor? Neadjisten valami fertőzést szedünk össze idegen helyeken? Vagy attól félnek, hogy hozzászoknak és már nem is fogják tudni megkívánni a másikat, hacsak nem hemzseg a közelben számtalan veszélyforrás? Hogy ez beteges-e? Én nem így tenném fel a kérdést. Inkább arra lennék kíváncsi, hogy miről is szól számunkra a szex és miről a kapcsolat. Milyen belső igények motiválják bennünk a szexnek ezt a formáját: egyszerűen izgalmas a játék, vagy mert meg akarunk felelni a másiknak azzal, hogy milyen bevállalósak is vagyunk? Valóban mindig annyira jó minőségűek az együttlétek ezekben a lopott helyzetekben, hogy mást már el sem tudnak képzelni? A helyzet izgalma önmagában elvisz mindent, amit egy párkapcsolati szex tartogat két ember számára? Tudnak-e, akarnak-e megélni érzelmi, testi intimitást nyugodt, biztonságos helyszínen is, vagy az éppen hogy zavarba ejtő lenne? Azon is sok múlik, hogy hol tart maga a kapcsolat: a kezdeti ismerkedés, a kiegyensúlyozottság vagy épp sok idő után a „felfrissülés” fázisában? Milyen más dimenziókban találják még meg egymást érdeklődését, figyelmét? Ez a játék éppúgy lehet fűszerezése a szexuális életünknek, mint egy jel arra, hogy megbillent valami a kapcsolatunk más tereiben. Ennek lenne érdemes utánajárni.

Meglepetés magazin – szexrovat | 2012 november

Nem sikerült férjhez mennem, pedig már 41 éves vagyok, alkalmi kapcsolataim voltak, hol hosszabb, hol rövidebb ideig. Partnereimmel jó volt a szex, ők sem panaszkodtak. Egy évi szünet következett, amikor valahogy egyetlen kapcsolatom sem sikerült, az ágyig sem jutottam el senkivel. Mostanában viszont van valaki, aki tetszik, megkívántam, és nagyon le akartam feküdni vele. Sikerült is elcsábítanom őt (ez mindig a könnyebbik része a dolognak), de nem tudom miért, talán az egy év kihagyás miatt, talán mert túlságosan izgultam, én voltam az, aki előbb elélvezett, pedig ez általában a pasik „szokása”. Láttam rajta, hogy kicsit csalódott. Lehet, hogy egy év alatt elfelejtettem a szexet? Melinda

Lehet elfelejteni érezni, mozdulni, kívánni? Nekem az a tapasztalatom, hogy a szex épp az a műfaj, amiben minden egyes alkalommal újra kell tanulnunk a másikat, mint ahogy azt is, ahogyan mi épp az adott helyzetben működünk. Rutinokból lehet kiesni, hosszabb kihagyás után talán az önbizalmunk sem mindig a régi, ami nehezítheti, hogy átadjuk magunkat egy intim pillanatban. Én valamiért mégsem így tenném fel a kérdést. Szerintem nem az a cél, hogy úgy tanuljuk meg szexelni, hogy azután minden kalandban ötösre vizsgázzunk belőle. A szex, ha úgy tetszik, maga a találkozás, az élet, az átélt pillanat teljessége. Ha nem úgy működik, ahogy szeretnénk, akkor vagy érzelmileg nem állunk még készen, nem vagyunk egymásra hangolva, vagy valami más kavarog a fejünkben. Talán épp az elvárásaink, mert túlságosan ragaszkodunk egy bizonyos forgatókönyvhöz. Van arra bármilyen szabály, hogy egy szeretkezés során ki mikor milyen gyönyörben kell, hogy részesüljön? Kinek melyik pillanatban kell, hogy orgazmusa legyen? És egyébként nem lehet az, hogy valóban nagyon izgult? Vagy nem voltak még kellően egymásra hangolva? Vagy épp, hogy nagyon is jólesett az együttlét, és a felfokozott vágy ezért talált gyorsan utat magának? Ezek mind teljesen természetes dolgok egy friss kapcsolatban (de akár később is), akárhány évesek vagyunk is. Fontosabbnak érzem, hogy tudtak-e erről egymással beszélgetni? Kiderült, hogy ténylegesen ki hogyan is élte meg ezt az együttlétet? Engem biztos az izgatna, hogy mit jelenthet most ez a kaland, lesz-e belőle szerelem, kapcsolat, milyen érzelmek, vágyak munkálnak bennünk a másik iránt? Vagy egyszerűen csak, hogy mit tudok belőle tanulni.

Meglepetés magazin | 2012. július

37 éves vagyok, két lányom van. A férjemmel 9 éve vagyunk együtt, ő 12 évvel idősebb nálam. A férjem a mai napig rajongva szeret, szeretné, ha rendszeres szexuális életünk lenne, de én valahogy nem vagyok ráhangolódva. Ha már elkezdjük, akkor jó, van orgazmusom is, de igazából hidegen hagy a szex. 6 évet voltam otthon a gyerekekkel és miután visszamentem dolgozni, nem találtam a helyem. A munkahelyemen egy év múlva fel is mondtam. Most keresem, miben lennék jó. Az elmúlt években anya voltam, meg feleség, de mint nő, valahol elvesztem útközben. Ez nyomaszt. Szeretném visszakapni azt a felszabadult szexuális énemet, ami megvolt, amikor megismerkedtünk, hogy ne savanyodjak be, hogy lehessek a régi önmagam. Ida

Kedves Ida. Mennyire is össze van drótozva a szex életünk minden más területével! Én is hiszem, hogy ha nem működök, mint nő, mint a munkájával, hivatásával elégedett ember, az a szexuális énemre is hatni fog. Én már csak ezért is innen kezdeném a probléma megoldását. Ha megtalálná, hogy most – az anya és a feleség szerepei mellett – mi lenne az a hivatás, ami megszólítja, amiben ki tudna teljesedni, az nagyban közrejátszana szexuális énjének felszabadításában is. Ezzel párhuzamosan én azért elkezdeném azt is kibontani, hogy mit jelent a férje mellett nőnek, feleségnek lenni, milyen vágyai lennének, lehetnének, ha egyébként minden jól működne. Milyen volt a „régi önmaga”? Hogy működött a szex a múltban? Hogyan indult a kapcsolatuk, volt-e esetleg törés, ami lehűtötte, elhangolta a kezdeti lelkesedését? 9 év után most miből építkeznek, mint férfi-nő kapcsolat? A férje barát, társ, apa, de vágyakat, szerelmet ébresztő férfi is? Vannak az életük más területein feszültségek, konfliktusok? Szerintem ezért is lenne érdemes ezeket folyamatában látni, hogy kiderüljön, eleve eltérő a libidójuk, csak kezdetben a szerelem ezt nem láttatta, vagy tényleg azokat az inspirációkat kell keresnie, amelyek az életét általában is, de a szexben is elkezdené újra feltölteni motivációval, energiával.

NLC hetigyors | 2012. július

Igazi nyári téma, rekkenő hőségbe való. Július. Szabadság, szerelem, kánikula, és mindezek egy rendkívül prózai vetülete: szeretkező, lucskos, összeizzadt testek. Ezennel most kérek mindenkit, aki a tisztaság és illatszerek, valamint az illemtudó szex híve, hogy ne is folytassa tovább az olvasást, mert malac témákról fogok írni. Izzadt lepedőkről, nedvekről, szagokról. Csupa csupa finom gusztustalanságról.

és a teljesség kedvéért: az NLC-n kicenzúrázott mondat: Keveredik benne minden – egyébként eltüntetéséért kiáltó testszagunk: izzadtság és nyál, puncidzsúz és sperma, seggrózsánk illata és szerelmi leheletünk .– de, úgy látszik mégis lehet ezek nélkül a nedvek nélkül is szexelni. Hiába, nekem nem sikerült elegánsan “kiszárítani” a szerelmi nedvekről szóló cikket, de a szerkesztőknek igen. Minden alkalommal elképeszt világunk képmutatása.

Ízfokozók

Sokan keresnek meg azzal a problémával, hogy nehezen tudják átadni magukat a szeretkezés, a szex örömének. Valamin mindig jár az agyuk, nem tudnak teljesen kikapcsolni, ráhangolódni a másikra, vagy a maguk gyönyörére. Az önfeledt szexhez szükséges „módosult tudatállapot” elérése sok finom részlet együttállásán, és némely „extrán” is múlik. Lehet ez szerelem, friss szenvedély, drog vagy alkohol, a tilosban járás izgalma. De lehet ez az érzékeink egészen primer szexre hangolása testeink közös illatával, szerelmi nedveink összemosódott vegyületének semmihez sem hasonlítható érzéki hatásmechanizmusával. Valami hasonló dologra gondolok, mint mikor a konyhából a készülő ételek illata magával ragad bennünket. Nyálelválasztó mirigyeinkben a szó szoros értelmében étvágyat gerjeszt, de közben éppúgy serkenti a közelgő vacsorához kapcsolódó fantáziálást is. Nincs ez másképp a szexben sem.

Örökzöld téma, újabb szexdivat: párcsere a szexben. De lehet-e a szexuális szokásainkat valóban csak egy divatelemként kezelni?


NLC kérdezz-felelek | 2012. július
Elöljáróban csak annyi, hogy igen tanulságos volt olvasgatni a Nők Lapja Cafén a cikkhez írt kommenteket. Az különösen elgondolkodtatott, hogy sokan megkérdőjelezik, hogy az idézett levelet valós személy írta és nem én találtam ki kizárólag provokáció céljából. Ha szépíró vagy Romana szerző lennék, nyilván tenném, de nekem az a szakmám, hogy igazi emberekkel igazi kérdésekről beszélgessek. Ennek egyszerű oka van, a fikció nem izgat annyira és a valóság ezerszer érdekesebb témákat hoz, mint amit én ki tudnék találni. És baromi érdekes, hogy milyen szinten zárkóznak el sokan azelől a tény elől, hogy a szexualitásunk valóban ennyire változatos, ennyiféle árnyalatot tartalmaz. Érdekes élmény megtapasztalni, hogy mennyire is szeretünk dobozokkal a fejünkön mászkálni és lehetőség szerint nem venni tudomást arról, hogy valójában milyen sokféle is a világ körülöttünk. Pedig az. Igazán sajnálom, hogy az élet már csak ilyen provokatív. A következőben egy hús-vér nő, anya, szerető kérdése következik.

Két gyermekes 29 éves nő vagyok. Közepes “étvágyúnak” tartom magam, ami azt jelenti hogy 11 éve ugyanazzal a partnerrel heti három-, négyszer szexelünk. Párom ezidő alatt kétszer csalt meg, mindkétszer terhességem alatt – bár veszélyeztetett terhes voltam – ezt elnéztem neki. Ő ugyanis hozzám képest nagy “étvággyal rendelkezik”. Voltak is vitáink az eltéréseink miatt. Van egy házaspár barátunk. Ők mindketten nagyon aktív szexelők, az asszonyka ráadásul a lányokat is szereti. A fiúk összerendezték, hogy egyszer próbáljunk partnert cserélni egy közös estére. Ez megtörtén többször is, de én baromira nem élveztem. Nem volt jó a szex mással. Valahogy nem is vágyok ilyenekre. Utána az én párom és a barát felesége egy kicsit egymásra is kattantak. Napi szinten levelezgetés órákig beszélgetés, amit én meg a csere partnerem nem csináltunk. Most haragszanak rám amiatt, mert én kihúztam magam ebből a kis buliból, a párom haragszik rám, mert a másik házastárs már keresett helyettünk másokat magának! Bejelentette, ha nekem az kell hogy megint megcsaljanak, akkor jó, éldegélhetünk így is tovább. Rövid az élet és nem érdemes annyi nőt kihagyni! A környezetemben és a munkahelyemen mindenki lefekszik mindenkivel, a megcsalások mindennaposak, csere-bere, swingerezés. Ez a normális és én lennék ennyire prűd? Mi a fenével tudnám még feldobni a kapcsolatunkat? Semmivel? Változzak meg? És hemperegjek mindenkivel? Én járok a párommal nudizni és szexeltünk csomó izgalmas helyen, izgalmas pozíciókban, amit más nem kap meg! Úgy érzem, sokszor amit nyújtok, 11 év után már nem elég. – Ági

Mindig azt az érintést kapjuk, amire vágyunk? Tudjuk mindig a másik értésére adni, hogy figyu, most én ezt nem szeretném, ne most, ne így?

NLC hetigyors | 2012. június

Az ördög a részletekben rejlik. A szexszel kapcsolatos nagy összefüggések és okosságok helyett most jelentéktelennek tűnő, szinte észrevétlen történésekről írnék. Ilyenekben nap mint nap van részünk. Ezek lehetnek testet és lelket melengetőek – egy ölelés, egy bók, egy apró figyelmesség – de bosszantó apróságok is. Amikből végeredményben összeáll az életünk. Általában pillanatnyi lelkiállapotunkon múlik, hogy ezekből mit észlelünk és mit nem, mit tartunk fontosabbnak a másiknál, melyiket milyen helyi értéken kezeljük. Most azok a rossz ízű kis ügyek találtak meg, amiken sok nő joggal vagy jogtalanul, magában vagy hangosan, de méltatlankodik. Néhány „apróság”, amikben mégis van valami mérgező. Mondhatnám azt is, hogy ezt a cikket „megrendelésre” írom, az elmúlt hónapban hallott sok női történet alapján. És hazudnék, ha azt állítanám, hogy némely részlet, és az ezek kapcsán éledő ambivalens érzések ne lennének számomra is testközelből ismerősek. Ezért is gondoltam, hogy a „férfiak már csak ilyenek” kezdetű, sehova nem vezető, általánosító tirádák helyett inkább kezdjünk beszélgetésbe, hiszen mégiscsak az a cél, hogy nők és férfiak együtt legyünk képesek megtalálni érintéseink kölcsönösen gyönyörteli módjait.

Ezt a cikket egy nyári sorozat első írásának szánom. Minden párkapcsolatban van sok olyan finomhangolási zavar, kommunikációs rés, ami sokszor valóban abból adódik, hogy másképpen működik a szexet illetően is az agyunk, de ezt elfelejtjük, vagy nem vagyunk képesek a másikkal jól megosztani. Sokszor egyszerűbb ezt a dolgot a „férfiak vagy a nők ilyenek” sematikus általánosítással lerendezni. Ugyanígy sok bevett rutinunk, kész mondataink vannak az ellenállásra, a hárításra is. Ahelyett, hogy tényleg elkezdenénk a testhasználatunkkal, érintéssel, a konkrét szeretkezési helyzetekkel kapcsolatos „apróságokat” őszintén kibontani, elemezni, megérteni. Ennek ugyanúgy megvannak a férfi és női aspektusai, ki hogyan szereti, ha megérintik, „kiverik”, „leszopják”, ki mit szeret és mit nem, és persze, hogy miért nem olyan egyszerű erről beszélni. Ezért is használnám ki az internet adta anonimitást és bátorítanék minden olvasót, hogy írja meg a saját vidám vagy csalódott véleményét, vagy épp azt a találó egy mondatát ebben a témában!