Középiskolai szex tanórák – első tapasztalatok
„Életünk az önként vállalt bűn története, amit úgy terjesztünk, mint a pestist. Thomas Berhard szavaival „a gyermekkor egy fekete lyuk, amibe a szüleink taszítanak, és amiből egyedül kell kimásznunk. De a legtöbb ember nem tud kimászni ebből a fekete lyukból.” Nem mászunk ki a bűntudatból, amibe beletaszítottak… talán mert ahhoz, hogy megszabaduljunk tőle, vissza kell szerezni az ártatlanságot… A bűntudatkeltés egy perverz folyamat. Ha valami, akkor ez a perverz, és nem egy virágnak adott csók. Az ártatlanság korában a szex még nincs jelen. De az a helyzet, hogy minden legenda ellenére a gyerekek, ezek a kis angyalkák is ugyanúgy szexualizált lények, mint a felnőttek. Csak éppen nem érzik magukat bűnösnek ezért.” Nincs meg bennük a bűntudat, amit aztán beléjük oltunk a gyermekkor alatt, amit magukévá tesznek a serdülőkorban, amikor már tudnak élni a szexualitásukkal. Mert a „szex” nem az, amit a felnőttek csinálnak a nemi szerveikkel. A szexhez nem kell szőrt növeszteni és nem kell tudatában lenni a szexből kreált problémáknak, a szexhez elég megszületni.”(Valerie Tasso)